Ez is egy olyan szó, amit nem igazán lehet érzelem nélkül kimondani. Persze gyanús, hogy ez minden egyéb szóra is elmondható, csak éppen nem ennyire nyilvánvalóan észrevehető a rárakódott érzés.
Karácsonykor mindenki mást ünnepel. És azért ünnepel, mert december24 van. Az ünnepelni szó is érdekes és talán ez a legfurább a karácsonyban. Nekem az ünnepelni szóról a május elsejei szabadon választott felvonulás jut eszembe. Mást ünnepelnek a régi pogányok, mást a különböző vallásosak és mást pl Grincs. Azért legtöbben azt ünnepeljük, hogy együtt vagyunk azokkal, akiket szeretünk, meg vannak a karácsonynak olyan velejárói, amiket nem annyira szeretünk. Van a karácsonynak fennkölt, van meghitt és van gyakorlati szintje is.
A fennkölt szint nekem személy szerint semmit nem jelent, egyik értelmezése sem. Persze akkor is tetszhetnek egyes elemek, ha az egész nem. Ez a rész-egész viszony is mindig érdekelt. Az egészet kell elfogadnunk, ha vannak részek, amik tetszenek (kompromisszum), vagy ha olyan egésszel találkozok, aminek egyes részei számomra értékesek, akkor az egész még értékesebb lesz, vagy egészek elfogadása helyett független részekből kell saját egészet megalkotni? Szóval a fennköltségből most hallottam meg egy nekem tetsző elemet. Ami igazából a meghitt részhez tartozik szerintem. Van az, hogy az igazából legnagyobb szentség, a család nem tud ezen az ünnepen együtt lenni, de ha éjfélkor mind imádkoznak a világ különböző részein, akkor együtt lesznek, akkor is ha nincsenek együtt fizikailag. Ettől még nem lesz hitem, de hiszem, hogy például az egymási iránti szeretet összekapcsol.
Meghitt= család, barátok, akiket akár egész évben nem láttunk. A meghitt szóról sokáig az a bácsi fog eszembe jutni, akit a Volánbuszon hallottam december ötödikén. Volt egy listája és nagyon meleg bensőséges hangon hívott fel 20 embert egy kis cetliről ugyanazokkal a szavakkal: kellemes, karácsonyt, boldog újévet és sok boldog névnapot kívánok. Ez a dolog is kontra produktív nekem: a meghittség ha megvan, megvan év közben is, zöld fa nélkül is. Viszont ha nincs meg, az egy hónapos mindenhonnan csöpögő szirup segít abban, hogy rájöjj, nincs meg. Ennél már csak az rosszabb, amikor igenis vannak körülötted, akik szeretnek, mégis azt érzed, hogy nincs meg, nem elég. A család, a barátok és egyáltalán az, hogy szerethessünk másokat fontos, de a karácsonyi meghittségnél talán nem rosszabb megölelni egy idegent egy forgalmas utcán, mondjuk március idusán.
Praktikusan a karácsonnyal együtt jár az ajándékvásárlás a tömegben, a hányingerig játszott zenék, a családosoknak a több helyszínes több száz kilométeres utazás, rengeteg meló és még több zabálás. Ha engem kérdezel, ezek a dolgok hasznosabbak lennének elosztva, mint egyben.
A karácsony szóról szerintem ezek mindegyike megjelenik, különböző súllyal, azaz a karácsony egy olyan dolog, ami annyira …. összerakott, hogy nem biztos, hogy saját magáért könnyű szeretni.
Ha már szavak, évek óta figyelem, hogy kinek boldog, kinek kellemes a karácsony. Személy szerint, ha én éppen nagyon várom a karácsonyt, akkor boldogot kívánok mindenkinek (ezzel magamnak is), egyébként meg egy udvarias kellemes-t. Ez mindenkinél így lehet? Vagy jó a karácsony akkor is, ha kellemes, vagy csak akkor, ha boldog?
Na akkor mit jelent a karácsony? Szerintem olyan, mint egy elektromágnes, amit decemberben áram alá helyezünk, onnantól vonz, vagy taszít, az érzelmi töltésemtől függően. Magam részéről a lekapcsoltan hagyott elektromágnes pártján vagyok: a karácsony szót azokkal az alkalmakkal szeretném társítani, amikor az erős vonzás (hű, de várom a karácsonyt) és az erős taszítás (hű, minek ez a karácsony) sem volt meg. Csak úgy jó volt. Nem számít a dátum, nem számít a fa, nem számít az ajándék, csak az, hogy együtt vagyunk. Akkor is, ha csak lélekben. És ebben a karácsonyban az a jó, hogy nem csak karácsonykor van. Szóval azt hiszem, hogy az a bajom a karácsonnyal, hogy úgy állok hozzá karácsony, karácsonykor van. Pedig nem. Karácsony ünnepe ugyan adott időpontban van, de amit karácsonytól szeretnék, az bármikor megtörténhet. Karácsony ünnepét meg akkor jó megülni, ha az egész éves karácsonyt tudjuk megkoronázni.
